A kocák lesántulásának megelőzése

04 szeptember 2017
-
6 perc

Mivel egyre több kocát tartanak csoportos kocaszállásban, a csülöksérülések előfordulása gyakoribb, mint valaha. Ez elegendő indok arra, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk ennek a problémának.

A kocák fel nem fedezett csülöksérülései jelentős anyagi következményekkel járnak a tenyésztő számára. Nemcsak a súlyos sántaság következtében selejtezendő kocák száma nő, de csökken a tejhozam a fiaztatóban, és a termékenység is visszaesik. Gyakran előforduló általános probléma például a csülökszaru túlnövése, a fehér vonal sérülése és a szarufal sérülése. Ismert probléma a pártaszél körüli fertőzés is.

 

Fájdalom és fertőzések

A kocák csülökproblémái legtöbbször fájdalmat és fertőzéseket okoznak. Az elsődleges probléma általában a csülök extrém nyomásterhelése, melynek következtében megsérül a sarokvánkos. A túlzott nyomásnak számos oka lehet.

 

A lábakat terhelő extrém nyomás okai

Számos tényező következtében alakulhat ki extrém nyomásterhelés a lábakon. Gondoljunk például azokra a süldőkre, amelyeknek születésük óta rendellenesen áll a lábuk. Szintén megemlítendők azok a kocák, amelyek megcsúszás következtében lesántulnak, egyik körmük megsérül, majd elfertőződik és súlyos merevség alakul ki. A takarmánnyal kapcsolatos tényezők is fontos szerepet játszhatnak.

 

A túlzott nyomás következményei

A túlzott nyomás a csülökszaru súlyos túlnövéshez vezethet. A sérüléseket repedések kísérhetik a csülökszarun és a szarufalon. Ha ezután az állat trágyázott, nedves környezetben járkál, fertőzés és a lábak fájdalma alakulhat ki.

 

Kockázati tényezők

A lábsérülések tekintetében fő kockázati tényezők közé soroljuk a nedves rácsokat, a hideg környezetet, az eltömődött rácsnyílásokat és a kocák körében rendszeresen előforduló (vírus)fertőzéseket. Feltehetően a genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak. Végül is napjainkban a kocákat nem a körmük minősége alapján választják ki. A táplálkozással kapcsolatos tényezők vonatkozásában a trágya minőségének kérdése merül fel. A trágya legyen inkább laza szerkezetű, mint tapadós. Emellett nem feledkezhetünk meg az ásványi anyagokról, mint például a cinkről, rézről és a mangánról sem. A takarmánynak továbbá megfelelő mennyiségű biotint is tartalmaznia kell.

 

Vérvizsgálatok olyan sertéstelepek esetében, ahol nagy arányban fordulnak elő lábsérülések

Az utóbbi években a De Heus különböző betegségektől szenvedő kocák vérvizsgálatát végezte el. Esetükben a réz és a biotin koncentrációja a vérben kellően magasnak mutatkozott. Feltűnő volt azonban, hogy bizonyos esetekben kimondottan alacsony cinkkoncentráció volt megfigyelhető annak ellenére, hogy könnyen felszívódó cinkforrást kevertek a takarmányba a jogszabályban rögzített maximális mennyiségben. Ez gyakran olyan sertéstelepek esetében volt igaz, ahol vírusfertőzések (például influenza vagy PRRS) fordultak elő a kocák között. Ismert tény, hogy a fertőzésektől szenvedő kocák vérében alacsony a cink koncentrációja (lásd 2. ábra). A túl alacsony cinkkoncentráció a vérben káros hatást gyakorol a szaruszövetek keletkezésére.

 

A csülkök ellenőrzése

A lábakkal kapcsolatos egészségügyi problémák felismerése érdekében kifejlesztettük az úgynevezett „Csülökellenőrzés” módszerét. Ennek keretében nagyszámú koca esetében mérjük fel a lábak egészségi állapotát. Emellett megvizsgáljuk az óllal és az állatokkal kapcsolatos tényezőket is. Szükség esetén állatorvosával konzultálva elvégezzük kocái vérvizsgálatát. Leggyakrabban a csülökszaru falának sérülései figyelhetők meg a lábak egészségi állapotának vizsgálatakor.

Amennyiben szeretne többet is megtudni erről a témáról, vegye fel a kapcsolatot helyi De Heus specialistájával