A nem megfelelő kondícióban lévő kocák kevesebb tejet adnak

04 szeptember 2017
-
5 perc

Az ellést követő tejtermelés az egyik legismertebb probléma a sertéstenyésztésben. Hogyan deríthetjük ki az okát?

Az egy kocára jutó világra jött malacok száma csak az utóbbi években nőtt. A malacok magas száma megnövekedett igényeket támaszt a takarmányozással, az elhelyezéssel és az egészségügyi ellátással szemben. Az ellés előtt álló kocáknak jó állapotban kell lenniük. A nagy számú malacot nevelő kocák energiamérlege negatív. Már egy enyhe egészségügyi probléma is súlyosbítja ezt az állapotot. A beteg kocák, a krónikus betegségben szenvedő állatokhoz hasonlóan nem érnek el jó teljesítményt. Ez a fertőzésből még lábadozó kocákra is vonatkozik. Ezek a problémák különböző módon jelentkeznek, ideértve a tejtermelés csökkenését is. Az elletőházban a következő betegségek fordulnak elő:

  • Influenza
  • Húgyúti fertőzések
  • A lábak egészségi állapota

Influenza

Influenza esetén kérheti annak ellenőrzését, hogy az elválasztott malacok is fertőzöttek-e. Erre szolgál a nyál vizsgálatának egyszerű módszere egy pamutkendő segítségével.

Az influenzafertőzés (PRRS-sel vagy anélkül) az elletőházban jelentkező problémák fő oka. Következménye az alacsonyabb takarmányfelvétel. Az influenza elsősorban jól látható tünetekkel járó betegségként ismert. Azt várjuk, hogy lázas kocát fogunk látni, és valószínűleg bekövetkezik a vetélés. A vérvizsgálatok viszont magas influenza elleni antitestszintet mutatnak, még akkor is, ha nem volt védőoltás, és a kocáknál nem tapasztalunk szokatlan tüneteket. Más szóval, az influenza a betegség egyértelmű tünetei nélkül is előfordul. A nagy gazdaságokban az influenza, úgy tűnik, mindig jelen van. Azok a kocák, amelyeknél a vemhesség végén már kialakult az influenza, nem alkalmasak az elletőházban történő elhelyezésre. A csökkent takarmányfelvétel és a gyenge kezdeti tejtermelés ezzel hozható összefüggésbe. Bár az influenzaszindróma jól ismert, a napi gyakorlatban nagyon nehéz meggyőzően diagnosztizálni. Különösen, ha a kocák oltottak. A klasszikus diagnózis a „beteg” kocák vérének kettős elemzéséből áll. Az első mintát azonnal, a másodikat pedig három-négy héttel később vesszük le. Egy másik megfelelő módszer a vírus PCR diagnosztikája. Ez a nyál elemzése az influenzavírus jelenlétének kimutatására. Az elválasztott malacok nyálával végezhető el (pamutkendő segítségével).

Példa az influenza jelenlétének kimutatására. A korábbi fertőzések miatt a kocáknál magasabb lehet az antitest titer. Ugyanakkor ebben a gazdaságban nem oltott (6 hónapos) kocákat neveltek, és a H3N2-törzs elleni magas titereket mutattak ki. Ez azt bizonyítja, hogy ebben a gazdaságban nemrégiben influenzafertőzés történt. Az elletőházban problémákra lehet számítani a takarmányfelvételben és a tejtermelésben.

Húgyúti fertőzések

A húgyúti vizsgálatot a legmegfelelőbb az idősebb kocák reggeli vizeletéből elvégezni, az ellés előtt.

A közelmúltban Flandriában (Belgium) végeztek egy felmérést a kocák húgyúti fertőzéseiről. Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatalabb állatok 18%-a, az idősebbek 38%-a volt fertőzött. Ezek a fertőzések átvándorolhatnak a vesékbe, súlyos betegséget okozva a kocának. Ezeknél az állatoknál a méhfertőzésnek is nő a valószínűsége. A húgyúti fertőzés nem jelenti azt, hogy a koca valóban megbetegszik. A fertőzés általában krónikus jellegű, mégis folyamatosan igénybe veszi a koca energiáit. Ezért nincs jó kondícióban, és valószínűleg nehézségei lesznek a takarmányfelvétellel az elletőházban, tejtermelése pedig nem éri el a megfelelő szintet. A húgyúti fertőzések diagnosztizálásához általában húsz-harminc kocától veszünk vizeletmintát. A reggeli mintavétel a legjobb, amikor az első gondozó megérkezik az istállóba. Ekkor a kocák felállnak és vizelni kezdenek. Az ellés előtt álló, idősebb kocáktól nyert mintákat előnyben részesítjük. Erre a célra használhatók üres kávéscsészék. A minták a gazdaságban ugyanazokkal a tesztcsíkokkal elemezhetők, amelyeket az orvosok is használnak. A csík elsősorban a nitrit jelenlétét mutatja. A flamand kutatások azonban azt mutatják, hogy a vizelet a húgyúti fertőzéses eseteknek csak a felében tartalmaz nitritet. A coli típusú fertőzések elsősorban nitritet termelnek. A húgyúti fertőzések tényleges aránya kétszer akkora, mint amennyit ez a vizsgálat kimutathat. Ezért célszerű minden egyes vizeletmintából tenyészetet készíteni. Ilyen esetben a vizeletet laboratóriumban kell elemezni.

A húgyúti fertőzésben szenvedő kocák aránya gazdaságonként nagyon eltérő, 0 és 40 között mozog. Ezek a flandriai állategészségügyi szolgálat által végzett felmérés eredményei.

A lábak egészségi állapota

A lábak egészségi állapota gazdaságonként változik. Egyes gazdaságokban a körmök állapota általában ellenőrzött. A sérült körmű kocák gyakran szenvednek krónikus fertőzésben. A húgyúti fertőzésekhez hasonlóan ez is nagy mennyiségű energiát von el az állattól. Ezenkívül ellés előtt a kocák sokkal kevésbé hajlandóak felkelni az etetéshez. Ez természetesen az ellés után is igaz. Következménye a lassú tejtermelés. A gazdaságában élő állatok lábainak állapotát a körmök ellenőrzésével tudja felmérni.  A De Heus cég kutatógazdaságában jelenleg több ásványi anyag (például a kelátolt cink) etetésének hatását kutatjuk. Egy másik gazdaságban a lábfürdők hatását vizsgáljuk a kocák csoportos tartása során.

Ha érdeklik az eredmények, vagy szeretné tudni, hogyan segíthetünk Önnek sertései egészségének javításában, kérjük, vegye fel a kapcsolatot  szakembereink egyikével.